Bejegyzések

Beküldve:

Eta

Ígérték az időjósok, hogy rekord év lesz a 2020-as az atlanti hurrikánok szempontjából, és úgy tűnik igazuk lett. Eddig 29 nevesített vihar volt (5 „major” hurrikán, 12 hurrikán), ami a valaha megfigyelt legtöbb. Eddig minket szerencsére egész jól elkerültek, talán kétszer volt huzamosabb esőzés mindössze. Eddig.

De most jön Eta! (gyorstalpaló a nevezéktanból: a viharoknak minden évben 21 előre meghatározott nevük lehet, ha ennél több lenne, akkor a görög ABC mentén kezdik el elnevezni őket. 2005 óta most fordult elő először, hogy szükség volt a „pótnevekre”)

Eta-t már több mint egy hete figyelgetjük (valahol Mexikótól délre indult), naponta 2x jön a tájékoztatás a munkahelyről, hogy éppen merre jár és mik a kilátások. Eleinte úgy jósolták, hogy erre jön. Aztán hogy csak elhalad a Mexikói-öböl felett a part mentén. Aztán úgy gondolták, hogy egészen elkerül minket. Utána felmerült hogy mégis közelebb húzódhat. A legfrissebb előrejelzés szerint ha nem is telibe kap, de igen közel húz el hozzánk.

Ugyan ez igaz az erősségére. Először trópusi vihar volt, majd Kubán áthaladva hurrikán lett, majd visszaminősült trópusi viharnak, azt mondták elgyengül. De megint hurrikán lett belőle és felénk fordult. Aztán ismét visszaállt trópusi viharnak. Kövesse aki tudja.

A lényeg hogy szél van, esni esik (kisebb megszakításokkal) és folyamatosan jönnek a frissítések a legkülönbözőbb csatornákon, hogy van-e tennivaló (egyelőre csak felkészülés). Ha minden jól megy holnap délutánra már át is passzoljuk Eta-t Jacksonville-nek.

A képek a 2020.11.11-én délutáni előrejelzésből vannak.

***Frissítés***

Eta továbbállt, már É-Floridát ostromolja. Némi szél és sok eső jött vese, de semmi komoly errefelé.

Beküldve:

Sunset beach és Shell key

Előző hétvégén volt nálunk az óraátállítás (egy héttel az otthoni után), amitől most itt is jó korán sötétedik. Ezt kihasználva vasárnap egyenest a „Sun coast”-ra, azon belül is a Sunset Beach-re mentünk naplementét nézni.

Shell-key pedig ugyan ennek a partszakasznak az egyik délebbre fekvő darabja, ami csak hajóval közelíthető meg. Nevének megfelelően tényleg sok szép kagylót találtunk, „alig” egy vödörnyivel tértünk haza.

Tanulságos út volt: megtudtuk, hogy 20 perc hajókázást még éppen kibírunk a gyerekekkel, de sokkal hosszabbat már nem vállalnánk.

Beküldve:

Miles for Moffitt

A címben szereplő futóversenyen vettem ma részt, persze a COVID miatt virtuálisan. Ez hagyományosan a Tampa-bay-area egyik legtöbb embert megmozgató futóversenye, adománygyűjtéssel pedig a Moffittban folyó kutatást támogatják. Idén a verseny része a dolognak háttérbe került (mindegy mit, csak mozogj), viszont az adománygyűjtésre nagy hangsúlyt fektettek, nem kevesebb mint 1500000 USD-t szeretnének összegyűjteni, amiből 941k már össze is jött (a gyűjtés jövő év elejéig folytatódik).

Eredetileg együtt szerettünk volna futni, de Orsi még St. Augustine-ban összerúgott Laurával és megsérült az egyik lábujja, így ezt most inkább kihagyta. Helyszínnek valami látványosat szerettünk volna választani, ha már szabadon választható. Végül a jól bevált Fort-de-Sotora eett a választás.

Az időm nem lett a valaha futott legjobb (rendszeres futók valószínűleg meg is mosolyogják a tempót), de 30 fokban (hőérzet 33-35 körül), végig tűző napon most ennyit sikerült. Az elejét kicsit el is futottam.

A végén a lelkes support team fogadott.

Mivel az utóbbi napokban újra visszajött a nyár (mármint nem az itteni elviselhetetlen meleg, hanem a magyar definíció szerinti nyár) , még fürödtünk egyet a tengerben.

És ha nem lett volna elég a kilométer, akkor délután sétálva is tettünk egy nagyobb kört.

Beküldve:

Ősz

Miközben olvassuk, hogy a Kékesen leesett az idei első hó, Tampába is lassan beköszönt az ősz. A pulóvert azért még nem kellett előszedni.

Igyekszünk hangolódni a gyerekekkel: A virágos ajtódíszt őszire cseréltük. Sütöttünk haloween témájú mézeskalácsot, és a tökfaragást is kipróbáltuk. Meg persze egy-egy új hercegnős ruhát is kaptak az „amerikai farsang” (=haloween) tiszteletére.

Beküldve:

Kirándulás

Előző hétvégéből két nap szabadsággal hosszúhétvégét varázsoltunk és pénteken reggel útnak indultunk észak felé.

Első megálló az Ichetucknee park volt, ahol 9 nevesített forrás található kis területen belül. Kár lenne szavakba önteni, itt vannak a képek:

Innen Annához mentünk, aki nemrég kezdte meg Floridában a rezidensképzést. Nem sok szabadideje van, de szerencsére szakított ránk belőle és tudtunk egy jót strandolni.

Bal-elöl valaki folyton szökött a fotó elől…

A lányok azóta is kérdezgetik, hogy mikor találkozunk újra vele:)

Következő állomás St. Augustine volt, ami az első nyilvántartott amerikai település. Rá kellett jönnünk, hogy a kisgyerekes városnézés COVID-19 idején továbbra sem a mi műfajunk, de amúgy szép kis városka.

Az Egyesült Államok legrégebbi iskolaépülete.
Városnéző kisvonaton.

Dél felé tovább haladva Daytona Beach-ig mentünk. Végeláthatatlan homokos tengerpart, amire autóval is fel lehet hajtani (mármint egészen a homokba, annyira kemény). Fotóztunk, futottam, a gyerekek élvezték és szép volt a napfelkelte is.

Napfelkelte Daytona Beachen. Állítólag már-már giccses.

Végül hétfőn a Kennedy Space Centert néztük meg Cape Canaveralban. Sajnos a COVID miatt csak kb 40-50%-on üzemel, nincsenek buszos túrák a hangárokhoz, kilövőállomásokhoz és a híres „experience”-ek jelentős része is zárva van. Vígaszdíjként egyszer visszamehetünk ugyan ezzel a jeggyel 2021-ben, amikor már elvileg újra teljes üzem lesz (azt majd meglátjuk…). Mozi ide, Atlantis űrsikló oda, a legnagyobb sikere a játszótérnek volt – itt is.

Hétfőn este kb 650 mérfölddel magunk mögött visszaértünk Tampába. Jó kis kör volt.

Beküldve:

TV

Az esti játszótérkörben lomiztam egy TV-t, a Zuram megjavította. Meglátjuk, meddig szuperál.

Beküldve:

Itt a tél!

Beköszöntött a „hideg”. Azért megfagyni nem fogunk, napközben továbbra is elég meleg van, de éjszaka már rendes lehűlés érkezik és a páratartalom is csökkent normalizálódott. Egész élhető idő kezd lenni, szóval elkezdtünk újra kijárkálni.

De előbb egy kis munka: csütörtökön-pénteken volt a SIO (Society of Interventional Oncology) „Y90 MasterClass” rendezvénye, amire sikerült scholarship-et szerezni, így részt tudtam venni rajta. Két napon keresztül folyamatosan színvonalas előadások voltak radioembolizáció témában. Nagyon jó volt, de épp ezért nagyon fárasztó is.

A héten egyszer jártunk Pass-a-grill nevű strandon, kivételesen csak 25 fok körüli hőmérséklet és viszonylag erős szél mellett. Nem igazi fürdős idő (azért azt is kipróbáltuk), de nagyon jó volt a szinte üres strandon és környékén sétálni. A parton volt aki ezt a hőmérsékletet már csak vastag polár pulcsiban bírta.

Szombaton a Honasassa folyó melletti parkot látogattuk meg. Itt egy kisebb állatkert is található, valamint többek között ebben a folyóban húzódnak meg a manatee-k télen. Most csak 1-1 „kiállított darab” volt, majd november környékén jönnek vissza.

Délután autóztunk még egyet a Cristal River torkolatánál, aztán egy Tampa melletti farmra mentünk állatokat nézni/simogatni. A gyerekek teljesen odavoltak tőle. Haloween a mi fogalmaink szerint még odébb van, de már mindenhol ilyen témájú díszlet látható, sőt, biztos ami biztos már megjelentek a karácsonyi dekorációk is.

Beküldve:

Status update

Friss és ropogós hír: megvan a floridai jogosítvány. Maga a vizsga nem volt nehét, kb amit otthon is tudni kell a rutinon. De az adminisztratív körítés, az már szép volt! 5 ügyintéző 7 féle verziót mondott hogyan lehet jogosítványunk, és ehhez képest egy 8. variációt kellett valóban megcsinálni. Persze a covid is bekavart egy picit, de azért vicc hogy egyiknek sem sikerült elmondania pontosan hogy és mit kell csinálni. A slusszpoén, hogy a végén hozzánk vágtak egy 4 évig érvényes ideiglenes jogsit (ami az ideiglenes tartózkodási engedély mellett persze érthető), csakhogy ezt elfelejtették eddig említeni. Na mindegy, a lényeg hogy megvan végre.

Tegnap volt a beküldési határideje a SIR2021 konferenciának (Society of Interventional Radiology – kb az amerikai CIRSE) ami majd márciusban lesz – nem meglepően teljesen virtuálisan. Technikai nehézségek mellett végül 5 absztraktot sikerült beküldeni, ebből 4 első szerzős (köszi a sok segítséget Bélának, Parikh-nek). Kíváncsi vagyok mennyi megy át, szerintem elég jók lettek.

Pár hete volt egy virtuális európai turném, arra tökéletesen jó volt, hogy utazás nélkül tudtam jetlag-elni. Kezdődött az egész az OKK hasi MR tanfolyamával, amit megfejelt az ETF (European Trainee Forum) egy szombat hajnali telekonferenciával, majd jött a CIRSE konferencia szintén európai idő szerint. Zúzós volt (2-3 közötti felkelést jelentett), de már csak két EKK-s (táv)óra van hátra ha minden igaz.

Világlátás project a fentiek miatt egy kicsit alábbhagyott (az eddigi alacsony szinthez képest is), de majd most belehúzunk megint. Azért a házassági évfordulónkon a Hillsborogh River State Parkba elmentünk.

Beküldve:

Pitenapok

Andris CIRSE-n, azaz továbbra is a szobájában, de mostanában egy nagy konferenciát hallgat. Európai, szóval jó korán kel szegény.

A lányokkal addig pitét sütöttünk: készült tegnap egy almás-diós, ma pedig egy málnás-áfonyás.

A kenyeret is mi sütjük itthon, mert a helyi túl édes a mi ízlésünknek. Egész finom, de még nem túl fotogén kenyerek jönnek ki a sütőmből.

A mai áfonyás-málnás pite
A tegnapi diós-almás pite
A hercegnők uzsonnáznak

Végre egy picit enyhűlt a forróság, így végre újra ki tudunk menni a szabadba. Az heves esőzés mindennapos, de legalább lehet pocsolyázni:

Olyan gyors, hogy esélyünk sincs éles képre
Beküldve:

A munka ünnepe

A munkát itt is munkaszünettel ünneplik. Történelmi okokból május elseje helyett szeptember első hétfőjén. (Labour day)

Andris munkájában több határidő is közelít. Egész héten magyar idő szerinti megbeszélésére, tanfolyamokra is „jár” – ezek innen nézve igen korán kezdődnek. És hamarosan elkezdődik az európai intervenciós társaság nagy kongresszusa is. Erre eredetileg vissza tervezett repülni, de a rendezvény virtuális lett, így utazás helyett marad a koránkelés.

Food truck

Ma egy perecárus érkezett a lakóparkba. Fél éve kinevettem volna, aki azt mondja, hogy amerika játszóterén élve egy perecárus attrakciónak számít majd. Most Laura napokig extázisban várja ezeket a food tuckokat. Lógok neki egy cupcake-kel, mert arról múltkor lemaradtunk.

American Beautyberry

A környéken épp érik ez a lila bogyós növény. Látványos, élénk lila színe miatt a lányoknak nagyon tetszik.