Kategória: munka

munkával kapcsolatos bejegyzések

Beküldve:

Apa kezdődik!!!4!

Úgy tűnik, ide is elért a vírus után a pánik is, legalábbis elkezdtek egy-két tételt következetesen felvásárolni a boltokból, valamint ugyanitt a szokásosnál állandóan nagyobb tömeg van jelen.

Az első hiánycikk a nedves felülettörlő kendő lett, jobban belegondolva ezt már napok óta nem találtunk. Jellemző, hogy a mellette található, azonos márkájú folyékony tisztítószer dögivel van. Az előre beáztatottat viszont viszik mint a cukrot. Biztos nincs otthon rongy. Ma már ilyenek is kikerültek a polcokra:

 

Ezen kívül csak a WC papírt vitték nagyon, nem kell félni, kalória maradt még bőven az üzletekben (itt inkább a kész kajákat kapkodják, az alapanyagok nem olyan kelendőek).

A munkahelyen is szigorítottak, minden publikus rendezvényt, rákszűrést, stb töröltek. Utazni továbbra is csak engedéllyel lehet. Gyakorlatilag a céges vacsorákat is elkaszálták. Kb minden, szigorúan nem a kutató-gyógyító tevékenységhez köthető rendezvényt.

Ma végre láttam én is aligátort. Ráadásul nem is messze, az apartmankomplexum bejárata melletti egyik tóban. Ezt már talán nem kell bekarikázni:)

És teljesen passzol a tábla a tó lakóházak felé eső oldalán:

Végül pedig a mai kör:

[osm_map_v3 map_center=”28.1137,-82.3814″ zoom=”15.636450992394707″ width=”100%” height=”450″ file_list=”https://tampa.biboka.net/wp-content/uploads/2020/03/2.gpx” file_color_list=”#ff0000″ file_title=”Futas #3″]

Beküldve:

Itt ragadtunk

Legalábbis úgy tűnik se ki, se be nem lehet utazni jelenleg Floridából/ba.

Ma jött a belső levél, hogy minden Moffitt alkalmazottnak megtiltanak minden Floridán kívüli utat, a magánutakat be kell jelenteni, utána vizsgálat van, és ha szükségesnek tartják, akkor két hét kényszerpihi. Minden utazásra vonatkozik, tehát se autóval, se repülővel, se semmivel nem lehet elhagyni az államot.

Ma helyi idő szerint este Trump bejelentette, hogy betiltja a Schengeni övezetből való belépést: https://www.dhs.gov/news/2020/03/11/homeland-security-acting-secretary-chad-f-wolf-s-statement-presidential-proclamation A céges vacsorán ahol voltunk persze ez mellékes volt, ott mindenki azzal foglalkozott, hogy az NBA bajnokságát szüneteltetik 😀

Amúgy bíztatnánk mindenkit, hogy jöjjön látogatni, van egy vendégszobánk ahol lehet aludni, de így azt hiszem egy ideig ez nem aktuális.

Elvileg itt heteken (napokon?) belül kitör a nyár (kb 30 fok, ami érdemben változatlan szeptember végéig), azt talán kevésbé komálja a vírus.

Floridát amúgy azért féltik nagyon, mert sok a nyugdíjas, akik különösen veszélyeztetettek a vírus szempontjából. A CDC (Centers for Disease Control and Detection) aktuális információi alapján 19 esetet rögzítettek Floridában és ebből két haláleset volt. Pánik továbbra sincs, talán kicsit mérséklődött a forgalom az utakon és a kórházban, amúgy folyik az élet zavartalanul.

Egy kis cukiság a végére, Orsi és a lányok sétálni voltak:

Az alábbi képen pedig két aligátort rejtettünk el, de a könnyebb megtalálásuk érdekében bejelöltük őket. Szintén tegnapi kép, fotó kredit: Orsi:)

Beküldve:

Koronavírus

Ide is elért a vírus-őrület. Olaszországból importáltuk, egy 20 éves lány hozta be, aki azóta karanténban van. Amúgy pánik egyáltalán nincs, a környező boltok polcai tele (a legközelebbi Walmart + Publix polcain is annyi kalória van, hogy a fél USA-nak elég lenne hosszú időre).

A Moffitt-ban egyedül azon aggódnak, hogy oda épületen belülre ne jusson be, mivel sok az idős/elesett beteg. Kaptunk is köremailt, hogy az USA hatóságai által utazásra nem javasolt országokba (jelenleg: Kína, Olaszország, Irán, Dél-Korea, Japán) üzleti útra nem mehetünk, és nagyon kérnek, hogy nyaralni se.  És persze mossunk kezet rendesen.

Nem ennyire jó ahelyzet az ország átellenes felében. Seattleben 10 halott van már és számos fertőzött. A március végére pont oda tervezett nagy intervenciós radiológiai konferenciát (Society of Interventional Radiology – SIR 2020) a mai napon le is mondták, ami a kollégákat igen kellemetlenül érintette, mert többségében már lefoglalt repülőjeggyel, szállással rendelkeztek. Ugyanitt Bélának ítélték az „Abstract of the year” címet, amit így szintén nem tud bemutatni. Reméljük később/máshol megtartják majd. Az ECR-hez képest még azt lehet mondani, hogy egészen időben kitalálták (ECR: Európai Radiológus Társaság konferenciája Bécsben, kb 20e résztvevő, 1,5 héttel előtte tolták elkésőbbi időpontra).

Ma igényeltem Social Security Numbert (kb. helyi TAJ kártya, amit egészségügyi azonosításon kívül mindenre használnak), elvileg két héten belül postázzák. Azzal egyszerűbb az elét, az ilyet átvilágítások, mint ami miatt a munkakezdés is csúszott, gyorsabban végig szoktak menni vele.

Beküldve:

Első munkanap

Minden kezdet nehéz, és ez itt is igez. Főleg, hogy meg lett zavarva a rendszer azzal, hogy a kezdés el lett tolva egy nappal, és így (egyelőre) kimaradtam az „orientation day”-ből.

Reggel Bélával együtt mentünk be. A badge-et második próbálkozásra sikerült felvenni a portáról.

Utána a körbementünk az osztályon (legalábbis egy részén). Elég nagy osztály, és nagyon sokan dolgoznak rajta. Ennek ellenére unatkozó embert nem nagyon lehetett látni, mindenki folyamatosan tett-vett.

Két beavatkozás között az egyik titkárnő átkísért a „helyemre”. A kutatóknak ugyanis egy külön épületük van. 5 emelet, nem kicsi alapterülettel, és az egész csak kutatásra. Innen elég jó séta az IR részleg, de úgy tűnik itt ezt gyakran megteszik, többeket láttam a kutató irodából napközben a betegek/orvosok körül. Mivel a számítógépes rendszerhez délután 4-ig nem volt hozzáférésem, így csak megnéztem a leendő asztalomat, aztán visszamentem az angioba.

Nap végére megérkezett végre a hozzáférés, 4 és 5 között próbáltam átlátni, mit is rejt az intranet, de azt hiszem erre még kell egy pár nap…

Mivel végre van lakás, sőt gáz is, így Orsi ma először tudott újra sütni. Jól tette:) Helyi alapanyagokból is egészen hazaias ízeket lehet kihozni.

Úgy tűnik a gyerekek túltették magukat a jetlag-en, itt 21:45 van, Laura még nagyban énekel.

Alábbi térképen a munkahelyem, az ikon a kutatói épületre mutat:

[osm_map_v3 map_center= „28.0656,-82.4214″ zoom=”15.82232741900907″ width=”95%” height=”450″ map_border=”thin solid ” post_markers=”1″ type=”” control=”scaleline” ]

Beküldve:

Most már tényleg beköltöztünk!

Az extra hotelben töltött éjszaka után reggel első dolgom volt a villany szerződés elintézése. Tegnap azt mondta a telefonos ügyfélszolgálat, hogy el kell nekik faxolni(!) az útlevelet. Erre még a FedEx-ben is pislogtak (kb már csak ott van fax), kedvesen csináltak egy fénymásolatot róla, de elfaxolni nem tudták. Reggel értelmesebb ügyintéző küldött egy linket, azon már fel tudtam tölteni, pár órával később volt ügyfél azonosítóm.

És a szálláshoz kb már csak ez hiányzott, némi huzavona után 11 körül végre megkaptuk a kulcsokat.

Nagy kő esett le a szívünkről, végülis így sikerült még munka előtt beköltözni. Így néz ki a lakás még teljesen üresen.

Szerencsére Béláék már összeszedtek nekünk csomó hasznos bútordarabot (köszi ezúton is!), amit feleségével, Mariannal gyorsan át is hordtunk. Két nagyobb darabhoz egy haverjuk Ford F150-ese is jól jött, így van egy ágyunk és egy nagyobb szekrényünk is. Sok egyéb hasznos tanáccsal is el lettünk látva, hogy a maradék beszerzendő berendezést merre felé keressük.

Végül egy gyors Publix (helyi élelmiszer/mindenes üzlet) körrel zártuk a napot, hogy a legfontosabbakat be tudjuk szerezni.

Aztán délután 4 körül jött a hoppá: nem tudok hétfőn kezdeni, mert nem végeztek a „clearance”-emmel. A hirtelen pánik után gyorsan beszéltem a Moffittos ügyintézővel, így kiderült, hogy a munkához kötelező kormányzati átvilágítás tart valamiért tovább mint szokott (azt ellenőrzik, hogy bűnöző vagyok-e, hehe), enélkül viszont nem lehet dolgozni. Következő „orientation day” két hét múlva. Király.

Végül (szerintem Bélának) sikerült kialkudni, hogy ha kész az átvilágítás, akkor másnap elkezdhetek dolgozni, aztán majd elmegyek a március 16-i orientációs napra. Így már picit jobb a helyzet. Még bízom a keddi munkakezdésben, de ez a péntek délutáni felfordulás nem hiányzott. Nem kímélik az ember idegeit.

Beküldve:

Van lakásunk!*

Sűrű nap volt a mai, én az egész délelőttöt a Moffittban töltöttem, az otthon is fantasztikus alkalmassági vizsgálattal és a munkaügyi osztályon, a kettő között egy órás várakozással a laborra. Amikor ezzel megvoltam, gyorsan ebédelünk, béreltünk autót és elköszöntünk Ivántól, aki elindult hazafelé Miamiba. Innen lakásfoglalással folytattuk.

De persze nem eszik ilyen forrón a kását. Itt kicsit más a rendszer, ami a lakásbérlést illeti.

A különböző apartmanokat pénteken és szombaton már megnéztük. Az áruk magyar szemmel szörnyű, a 2 hálószoba, 2 fürdőszoba méretű 1150-1800 USD között mozog, de érdemben az ennél kisebbek sem sokkal olcsóbbak.

A bérlés menete is nagyon amerikai: ha megvan a kiszemelt lakás, be kell adni a jelentkezést. Ehhez kb minden létező adatot meg kell adni: éves fizetés, mindenféle személyi azonosító, háziállatok száma és típusa (ha engedélyezett), stb. Természetesen arról is nyilatkozni kellett, hogy nem vagyok köztörvényes bűnöző. A jelentkezés persze már azt jelenti, hogy valaki foglalkozik ezzel, tehát ezt is ki kell fizetni (300-600 USD). Ezután „átvilágítás” történik, ami változó időt vesz igénybe. Ezalatt azt is megállapítják, hogy mennyi depozitot kell letenni, ugyanis ez sokmindentől függ, kb rizikóbecslést végeznek. Ha valamiért elutasítanák a jelentkezést, a jelentkezési díj akkor sem jár vissza (hiszen akkor is dolgoztak vele, ha elutasítják – akárcsak a vízumnál). Mi itt tartunk most.

Ezután beköltözéskor kell majd még sok dokumentum, keresni kell egy kezest, és ha minden jól megy, akkor utána átadják a kulcsot. Egyszerű, nem?

És mindezek után egy alapvetően tágas, de európai szemmel nézve viszonylag gagyi apartman bérlője lehet az ember. Bútorozatlanul. Alább néhány kép, hogy hogyan is néznek ki ezek. A mi konkrét apartmanunkról sajnos még nincs kép.