Kategória: élet

Úgy tűnik, ide is elért a vírus után a pánik is, legalábbis elkezdtek egy-két tételt következetesen felvásárolni a boltokból, valamint ugyanitt a szokásosnál állandóan nagyobb tömeg van jelen.

Az első hiánycikk a nedves felülettörlő kendő lett, jobban belegondolva ezt már napok óta nem találtunk. Jellemző, hogy a mellette található, azonos márkájú folyékony tisztítószer dögivel van. Az előre beáztatottat viszont viszik mint a cukrot. Biztos nincs otthon rongy. Ma már ilyenek is kikerültek a polcokra:

Ezen kívül csak a WC papírt vitték nagyon, nem kell félni, kalória maradt még bőven az üzletekben (itt inkább a kész kajákat kapkodják, az alapanyagok nem olyan kelendőek).

A munkahelyen is szigorítottak, minden publikus rendezvényt, rákszűrést, stb töröltek. Utazni továbbra is csak engedéllyel lehet. Gyakorlatilag a céges vacsorákat is elkaszálták. Kb minden, szigorúan nem a kutató-gyógyító tevékenységhez köthető rendezvényt.

Ma végre láttam én is aligátort. Ráadásul nem is messze, az apartmankomplexum bejárata melletti egyik tóban. Ezt már talán nem kell bekarikázni:)

És teljesen passzol a tábla a tó lakóházak felé eső oldalán:

Végül pedig a mai kör:

[osm_map_v3 map_center=”28.1137,-82.3814″ zoom=”15.636450992394707″ width=”100%” height=”450″ file_list=”https://tampa.biboka.net/wp-content/uploads/2020/03/2.gpx” file_color_list=”#ff0000″ file_title=”Futas #3″]

Ide is elért a vírus-őrület. Olaszországból importáltuk, egy 20 éves lány hozta be, aki azóta karanténban van. Amúgy pánik egyáltalán nincs, a környező boltok polcai tele (a legközelebbi Walmart + Publix polcain is annyi kalória van, hogy a fél USA-nak elég lenne hosszú időre).

A Moffitt-ban egyedül azon aggódnak, hogy oda épületen belülre ne jusson be, mivel sok az idős/elesett beteg. Kaptunk is köremailt, hogy az USA hatóságai által utazásra nem javasolt országokba (jelenleg: Kína, Olaszország, Irán, Dél-Korea, Japán) üzleti útra nem mehetünk, és nagyon kérnek, hogy nyaralni se.  És persze mossunk kezet rendesen.

Nem ennyire jó ahelyzet az ország átellenes felében. Seattleben 10 halott van már és számos fertőzött. A március végére pont oda tervezett nagy intervenciós radiológiai konferenciát (Society of Interventional Radiology – SIR 2020) a mai napon le is mondták, ami a kollégákat igen kellemetlenül érintette, mert többségében már lefoglalt repülőjeggyel, szállással rendelkeztek. Ugyanitt Bélának ítélték az „Abstract of the year” címet, amit így szintén nem tud bemutatni. Reméljük később/máshol megtartják majd. Az ECR-hez képest még azt lehet mondani, hogy egészen időben kitalálták (ECR: Európai Radiológus Társaság konferenciája Bécsben, kb 20e résztvevő, 1,5 héttel előtte tolták elkésőbbi időpontra).

Ma igényeltem Social Security Numbert (kb. helyi TAJ kártya, amit egészségügyi azonosításon kívül mindenre használnak), elvileg két héten belül postázzák. Azzal egyszerűbb az elét, az ilyet átvilágítások, mint ami miatt a munkakezdés is csúszott, gyorsabban végig szoktak menni vele.

Minden kezdet nehéz, és ez itt is igez. Főleg, hogy meg lett zavarva a rendszer azzal, hogy a kezdés el lett tolva egy nappal, és így (egyelőre) kimaradtam az „orientation day”-ből.

Reggel Bélával együtt mentünk be. A badge-et második próbálkozásra sikerült felvenni a portáról.

Utána a körbementünk az osztályon (legalábbis egy részén). Elég nagy osztály, és nagyon sokan dolgoznak rajta. Ennek ellenére unatkozó embert nem nagyon lehetett látni, mindenki folyamatosan tett-vett.

Két beavatkozás között az egyik titkárnő átkísért a „helyemre”. A kutatóknak ugyanis egy külön épületük van. 5 emelet, nem kicsi alapterülettel, és az egész csak kutatásra. Innen elég jó séta az IR részleg, de úgy tűnik itt ezt gyakran megteszik, többeket láttam a kutató irodából napközben a betegek/orvosok körül. Mivel a számítógépes rendszerhez délután 4-ig nem volt hozzáférésem, így csak megnéztem a leendő asztalomat, aztán visszamentem az angioba.

Nap végére megérkezett végre a hozzáférés, 4 és 5 között próbáltam átlátni, mit is rejt az intranet, de azt hiszem erre még kell egy pár nap…

Mivel végre van lakás, sőt gáz is, így Orsi ma először tudott újra sütni. Jól tette:) Helyi alapanyagokból is egészen hazaias ízeket lehet kihozni.

Úgy tűnik a gyerekek túltették magukat a jetlag-en, itt 21:45 van, Laura még nagyban énekel.

Alábbi térképen a munkahelyem, az ikon a kutatói épületre mutat:

[osm_map_v3 map_center= „28.0656,-82.4214″ zoom=”15.82232741900907″ width=”95%” height=”450″ map_border=”thin solid ” post_markers=”1″ type=”” control=”scaleline” ]

Van bankszámla.

Van gáz.

Holnaptól dolgozom.