27-én szabadságot vettem ki (itt: PTO – paid time off), így lett egy hosszabb hétvégénk. Persze hétvégén a tömeg miatt nem lehet különösebben mászkálni, tehát a program java hétfőre maradt: a Fort de Soto parkba látogattunk el (újra).
Ez egy U/L alakú sziget St.Petersburgtól délre, amire a Spanyol-Amerikai háború során húztak fel masszív erődöt. Mára nemzeti parkot alakítottak ki belőle. Amerikára jellemző, hogy nem belépőt kell fizetni, hanem parkolási díjat. Gyalog/biciklivel ingyen be lehet menni, ha eljutsz oda. Először is játszótéren indítottunk, a hajónak nagy sikere volt.
A sziget tenger felé néző oldala gyakorlatilag végig fehér homokos tengerpart, kb 7 mérföld hosszan. Elég jó, social distancing szinte garantált.
A fenti kép werkfotója.
A délelőttöt strandolással töltöttük ki, a gyerekek örömére a dűnék között felgyűlt a víz, alig hullámzik és nagyon (NAGYON) meleg lett.
Pocsolya a tiszta fajtából.Még egy werk.
Kora délután alvásidőben kihoztuk a babakocsit és futottunk egy kört, alaposan dokumentáltuk is.
Avagy a „Neowise” néven ismert üstökös. 3 napja kergetjük egymást, illetve a felhőket, de most végre sikerült lencsevégre kapni.
Persze itt ahol sehol egy rendes bucka, illetve minden lámpa ég éjjel-nappal, nem igazán lehet amatőr felszereléssel jó képet lőni, de azért látszódik a csóva. Szabad szemmel amúgy egyáltalán nem volt észrevehető, csak lőttem a nagyjából megfelelő irányba és egyszer csak belekerült a képbe.
Egy ideje nem írtunk, de most már összejött ez-az ami megér egy posztot.
Florida már a világsajtóban is előretört: mindenki az itteni COVID-helyzetről beszél. No van is miért, a napi esetszámok az egekben (mai: 9500+ új eset), a tendencia aggasztó, remélem ők sem így gondolták a „flattern-the-curve” programot. Érdekes, hogy ahol kemény volt az első hullám, ott viszonylag békések a viszonyok, ahol a kezdeti védekezés többé-kevésbé működött azok az államok szívnak most. Persze olyan mintákat is meg lehet figyelni, hogy a politikai okokból korán nyitó államok vannak most igazán elúszva.
Floridai új esetek/nap https://coronavirus.jhu.edu/map.html alapján (2020.06.27) – pedig a mai 9500-as még nincs is rajta.
Eddig ment a „nem lépünk vissza” kampány, de azért pénteken Florida-szerte bezáratták a bárokat amiknek jelentős szerepet tulajdonítanak a jelenlegi helyzetben. További érdekesség, hogy itt most nem az idősek betegszenek elsősorban, hanem a 18-35 éves korosztály tesztjei pozitívak leginkább. Veszélyeztetettek vagyunk 😮 Ennek megfelelően a hospitalizáció és az intenzíves helyen nem fogynak olyan mértékben, ahogy nőnek az esetszámok – egyelőre.
Úgy tűnik a vírus magasról tesz a melegre is, itt éppen rekord melegek vannak (99F° volt a napokban, amivel behozták az 1985-os rekordot), de ettől még a fertőzések is rekordokat döntenek.
Érdekes, hogy a Tampai ever-maximum mért hőmérséklet 99F° (37.2°C) volt 1985 június 5-én, pedig időjárás alapján bőven melegebbet is el lehet ide képzelni. Hogy miért nincs mégsem melegebb annak több oka van:
-Délutánonként a tenger felől erősebb széllökések érkeznek -A szárazföld fölé érő nagy páratartalmú légtömegekből felhők képződnek, gyakran zivatarokkal -És a jelentős páratartalom is limitál valamennyire
Utóbbi miatt viszont a hőérzet, főleg szél hiányában jelentősen magasabb lehet, mint a műszerek által mért hőmérséklet (rendszeres a: „94F°, feels like 104F°”). Ezen a délutáni zápor sem segít, mert sokat nem hűt, cserébe a forró aszfaltról, betonról gyorsan párolog és szó szerint vízgőz képződik a talaj felett. Na ebben jó futni!
Ha már futás: a héten végére értünk Orsi GyerünkAnyukámos „maxi” futóprogramjának, aminek a vége 10k. Le is futottuk mindketten.
Andris
Orsi
Mivel most már tényleg úgy tűnik, hogy állandósul a homeoffice, így vettem itthonra egy monitort, mert enélkül eléggé szenvedés volt dolgozni.
Mivel a CDC 2 éves kor felett ajánlja a maszkhordást (és ezt gondolkodás nélkül átveszi mindenki) kapott egyet Laura is. Annyira tetszik neki, hogy még medencézni is abban megy. Nóri is aktívan reklamál egy hasonló darabért.
Nóri nagyon ügyesen pancsol, néha már-már túl bátor.
Rólunk tömören ennyi, a teljesen feje tetejére fordult világról pedig egy másik, nem polkorrekt bejegyzésben írok majd.
Folytatva az állatos posztot, itt egy videó a telepünk új lakójáról:
Pár héttel korábban kialakult egy „új” tó, ugyanis kiszedtek egy fát gyökerestül (eltömeszelte a vízelvezetést) és a helyét itt nem teljesen meglepő módon egyből víz töltötte ki. Még egy kicsit koszos a fatörmelékektől, ez azonban látszólag csöppet sem zavarja az új lakót.
Még egy videó a múlt heti kilövésről, Cocoa Beachről:
És ha már belejöttem a repülő tárgyak fotózásába (amúgy nem, meg kéne tanulni fényképezni rendesen…), akkor itt egy kép az egyik ikonikus repülőgéptípus (McDonnell Douglas MD-88, „MadDog”) utolsó felszállásáról a sarasotai reptérről (SRQ). A COVID-19 okozta keresletcsökkenés miatt a tervezettnél korábban vonták ki őket. Kár, szerintem az egyik legszebb formájú repülő volt. Korán kellett kelni hozzá, de megérte:)
Munka: az utóbbi hetekben bejelentették, hogy mind az RSNA (Észak-Amerikai Radiológus Társaság konferenciája – 2020 nov-dec. Chicago) mind a CIRSE (Európai Intervenciós Radiológiai konferencia – 2020 szept. München) virtuális konferenciaként lesz megtartva. Nem túl nagy meglepetés, de azért ezeket kicsit sajnálom. Az április elejéről elmaradt SIR (Észak-Amerikai Intervenciós Radiológiai Társaság konferenciája) legfontosabb előadásai következő hétvégén szintén online formában hallgathatóak meg (Béla is előad vasárnap 12:00 UTC-4!). Azt hiszem a konferencia-látogatásokat el kell engednem, ezekből belátható időn belül nem lesz semmi.
COVID-19: Elvileg a nyitás második fázisa indul épp, amikor a napi új esetek száma ismét 1300-1400/nap, halálozás 10-50/nap között. Mai Johns-Hopkins map alapján ez itt máig 282.2 fertőzött / 100e fő (otthon ugyan ez 41.3).
Talán még látványosabb a napi új esetek szerinti bontás. Fontos különbség, hogy a magyar grafikon 220/napig van skálázva, a floridai 2200/napig.
Napi új esetek Magyarországon (forrás: Johns-Hopkins University, COVID-19 map, 2020.06.07)Napi új esetek Floridában (forrás: Johns-Hopkins University, COVID-19 map, 2020.06.07)
További „csalás” elvileg, hogy a floridai számokban csak a floridai állampolgárok vannak benne (viszont abból az összes, bárhol él is épp), viszont a Floridában élő nem floridaiak nem. Szóval nagy a szabadság, csak várjuk ki a végét…
De mi az a Cristobal? Az első* nagyobb kiterjedésű trópusi viharja az atlanti hurrikán szezonnak, ami június 1 és október 31 között tart. Ez közvetlenül várhatóan nem érint majd minket, jelenleg a Mexikói-öböl felett tanyázik és lassan de biztosan É felé halad, viszont az általa hozott csapadék elér ide, 2-3 napja szinte bármikor el tud eredni az eső, néha kifejezetten nagy intenzitással. A hurrikánszezon kezdete óta a Moffitt is minden reggel 8-kor friss „időjárás-jelentést” küld. Végülis hasznos. Alább egy kép a várható útvonaláról:
*: nem is teljesen az első, mivel már volt egy Artúr és egy Berta nevű vihar, azokból több szelet de kevesebb csapadékot kaptunk, viszont még „hivatalosan” szezonon kívül voltak. Bővebben a viharokról itt: https://en.wikipedia.org/wiki/2020_Atlantic_hurricane_season
A mai futás közben két tatuval találkoztunk. Tudtuk, hogy élnek itt, mert tatutetemet már párszor láttunk az út mellett, de ez volt az első élő. És rögtön kettő! Kifejezetten cukik voltak, messziről nyuszinak néztem őket. Az egyikük fotogén volt:
Már többször láttuk mosómedvét itt a lakóparkban. Egyszer két kis bocsot is az anyukájukkal. Általában kukázni jönnek, és tisztes távolságot tartanak az emberektől. Pár napja sikerült először egyet lefotózni:
A tegnapi utunkat régóta terveztük, de csak tegnapelőtt este dőlt el, hogy tényleg megyünk. Mi is volt ez? Közel 10 év szünet után újból embert küld az űrbe az Egyesült Államok (és nem a Szojuzra vesz jegyet). A rakétát egy magáncég, a SpaceX tervezte, és a NASA Cape canaverali központjából tervezték fellőni, többszöri halasztás után május 27-én.
Az időjárás (mint errefelé így nyáron általában) elég nagy kérdőjel volt, 3 nappal korábban csak 40%-ot adtak a kilövésre, aztán ez feljavult 60%-ra, majd a kilövés napján 50%-ra módosították (Tehát vagy igen, vagy nem. Kösssz’…)
„Max strandolunk egyet!” indultunk a körülbelül Budapest-Bécs távolságú útra, ami helyi viszonylatban azért annyira nem számít vészesnek. A célpont: Cocoa Beach.
Aztán kb 30 percenként gyökeresen megváltozott minden. Valószínűleg az irányítóközpontban is így kapkodták a fejüket.
Az első nagyobb viharElső vihar már az óceán felett.A sátor jól vizsgázott, három vihart bírtunk ki benne.Kb T-120min körül a második nagyobb vihar
Két vihar után végül úgy tűnt kitisztul az idő, T-30 körül már javában gyűltek az emberek a parton.
T-20 perc – sokat mondó, hogy a DSLR nincs az állványon az újraeredő eső miatt.
Végül mint ismeretes T-16min környékén lefújták a kilövést. Gyors összepakolás, kocsiba be. 3 vihar és egy egész napnyi strandolás után az igazi kaland ez után kezdődött: haza kéne jutni. A strandon már látszódott, hogy a viharok ellenére egész sok ember volt a parton, de azt nem gondoltam volna, hogy az odafelé 2 órás utat több mint 4 óra alatt sikerül hazafelé megtenni. Orlandóig gyakorlatilag lépésben araszoltunk.
Azért az egész napi fárasztásnak meglett az eredménye: Nóri gyakorlatilag átaludta az éjszakát, életében talán másodszor (legalábbis a 6 óra egyben definíció szerint annak számít).
Apróbetűs rész, hogy kissé változott az oldal: -A fejléc képei között végre két saját is van: egy aligátor és egy saját Tampai városkép. -Orsi külön blogját beolvasztottam a főoldalra, így nem kell külön keresni.
Nehéz ide írni, mert semmi említésre méltó nem történik. Holnap amerikai nemzeti ünnep (Memorial Day) lesz, így hosszú hétvége van épp. No, nem mindha bármi különbség lenne a hétköznap és a hétvége között. Azaz, hétvégén több az ember mindenhol, így még annyira se lehet kimenni, mint egyébként.
Továbbra is strandra (heti 1x), medencézni (heti párszor), sétálni (naponta) és futni (heti 3x) járunk. Andris még mindig itthonról dolgozik, valószínűleg sokáig így is marad.
A gyerekek néha cukik, néha ölik egymást. Nem mondhatnám, hogy kevesebb időt és törődést igényelnek. De nőnek és okosodnak.
Már egész jó kenyeret tudok sütni. De fogy az élesztő, kénytelen leszek elkezdeni kovászolni, ha ez így marad. (Igen, tudom, hogy több hónap lemaradásban vagyok. A többiek most hagyják abba.)
Fotogén család sétálA megfelelő idősávban könnyű a social distancing Homokozó Nóri a Mexikói-öböl partján Kinyúlt a rétes az itteni lisztből isMegfáradt felfedező
Részidőben és csökkentett kapacitással, de végre újra kinyitott a lakóparkunk medencéje. Újranyitottak a strandok is, Andris főnöke el is küldött minket strandolni. (St Pete beach, köszönjük a tippet és a lehetőséget is, Béla!)
Vasárnap amerikai anyák napja volt, itt ugyanis egy héttel később van ez az ünnep. Volt a templomban drive tru anyák napi áldás, a szenteltvíz mellé kaptunk virágot és egy Mária képecskét. Egy futós pólót is kaptam Andristól, megy a színe a babakocsihoz.
A tandemhordozás speciális esete
Majd medvevadászaton vettünk részt. Ezt az erre felé népszerű tevékenységet egy amerikai gyerekkönyv inspirálta. Plüssmedvéket helyeztek a lakók és az üzemeltetők az ablakokba, fákra. Ezeket a macikat kellett szigorúan fényképezőgéppel „levadászni”. Mi is kiraktuk Szívesbocsot az ablakba.
Nórival becserkésszük a vadat
Laurával sütöttünk tortát Andrisnak (gyümölcsöset kért). Kissé karanténosan nem teljesen stimmelt a rendelkezésre álló és a szükséges alapanyagok listája, de azért jó lett a süti. Ajándékba egy új Goprot és néhány újabb gopros kiegészítőt kapott.
A karanténszülinapos
Andris hétfőre szabadságot vett ki. Egy közeli természetvédelmi területre mentünk ki futni, sétálni. (A turistautak pár napja nyitottak újra meg.) Persze nem ismertük a helyet, így jól rákeveredtünk a dupla babakocsival egy igen keskeny erdei ösvényre. De legalább egy szép mocsár mellett vezetett az út. Tele volt virágzó tavirózsákkal és légvirágokkal a park.
Elvileg a héten elindult a korlátozások feloldásának első fázisa. A hatás azonnali: a maszkok elfelejtve, újra tömegek mindenhol. Meglátjuk… A jelenlegi előrejelzések szerint még kicsit talán korai:
2020-05-09 22:38 EST http://covid19.healthdata.org/united-states-of-america/florida
A Moffitt-ban elvileg június 1-re volt tervezve a back-to-office, pénteken ezen finomítottak és jelenleg úgy néz ki, hogy ami végezhető távmunkában azzal hosszú távon (bármit is jelentsen ez) is távmunkaként kell számolni. Azt hiszem kicsit fel kell fejleszteni a home office-omat.
Sikerült asszimilálódni a reggelik tekintetében:
Peanut butter jelly sandwich
Kihasználva az enyhítéseket nyitásra elmentünk egy helyi termelői „piacra” (max 10 stand), egy Tampa szélén lévő farmra. Érdekes hely, már nyitáskor sokan voltak, de egész jó cuccokat lehetett venni kb normális áron. És „szedd magad!” napraforgó lehetőség is volt:)
