tengeren túli kalandok
az itteni világról
Miközben olvassuk, hogy a Kékesen leesett az idei első hó, Tampába is lassan beköszönt az ősz. A pulóvert azért még nem kellett előszedni.
Igyekszünk hangolódni a gyerekekkel: A virágos ajtódíszt őszire cseréltük. Sütöttünk haloween témájú mézeskalácsot, és a tökfaragást is kipróbáltuk. Meg persze egy-egy új hercegnős ruhát is kaptak az „amerikai farsang” (=haloween) tiszteletére.
Az esti játszótérkörben lomiztam egy TV-t, a Zuram megjavította. Meglátjuk, meddig szuperál.
Friss és ropogós hír: megvan a floridai jogosítvány. Maga a vizsga nem volt nehét, kb amit otthon is tudni kell a rutinon. De az adminisztratív körítés, az már szép volt! 5 ügyintéző 7 féle verziót mondott hogyan lehet jogosítványunk, és ehhez képest egy 8. variációt kellett valóban megcsinálni. Persze a covid is bekavart egy picit, de azért vicc hogy egyiknek sem sikerült elmondania pontosan hogy és mit kell csinálni. A slusszpoén, hogy a végén hozzánk vágtak egy 4 évig érvényes ideiglenes jogsit (ami az ideiglenes tartózkodási engedély mellett persze érthető), csakhogy ezt elfelejtették eddig említeni. Na mindegy, a lényeg hogy megvan végre.
Tegnap volt a beküldési határideje a SIR2021 konferenciának (Society of Interventional Radiology – kb az amerikai CIRSE) ami majd márciusban lesz – nem meglepően teljesen virtuálisan. Technikai nehézségek mellett végül 5 absztraktot sikerült beküldeni, ebből 4 első szerzős (köszi a sok segítséget Bélának, Parikh-nek). Kíváncsi vagyok mennyi megy át, szerintem elég jók lettek.
Pár hete volt egy virtuális európai turném, arra tökéletesen jó volt, hogy utazás nélkül tudtam jetlag-elni. Kezdődött az egész az OKK hasi MR tanfolyamával, amit megfejelt az ETF (European Trainee Forum) egy szombat hajnali telekonferenciával, majd jött a CIRSE konferencia szintén európai idő szerint. Zúzós volt (2-3 közötti felkelést jelentett), de már csak két EKK-s (táv)óra van hátra ha minden igaz.
Világlátás project a fentiek miatt egy kicsit alábbhagyott (az eddigi alacsony szinthez képest is), de majd most belehúzunk megint. Azért a házassági évfordulónkon a Hillsborogh River State Parkba elmentünk.
Andris CIRSE-n, azaz továbbra is a szobájában, de mostanában egy nagy konferenciát hallgat. Európai, szóval jó korán kel szegény.
A lányokkal addig pitét sütöttünk: készült tegnap egy almás-diós, ma pedig egy málnás-áfonyás.
A kenyeret is mi sütjük itthon, mert a helyi túl édes a mi ízlésünknek. Egész finom, de még nem túl fotogén kenyerek jönnek ki a sütőmből.
Végre egy picit enyhűlt a forróság, így végre újra ki tudunk menni a szabadba. Az heves esőzés mindennapos, de legalább lehet pocsolyázni:
A munkát itt is munkaszünettel ünneplik. Történelmi okokból május elseje helyett szeptember első hétfőjén. (Labour day)
Andris munkájában több határidő is közelít. Egész héten magyar idő szerinti megbeszélésére, tanfolyamokra is „jár” – ezek innen nézve igen korán kezdődnek. És hamarosan elkezdődik az európai intervenciós társaság nagy kongresszusa is. Erre eredetileg vissza tervezett repülni, de a rendezvény virtuális lett, így utazás helyett marad a koránkelés.
Ma egy perecárus érkezett a lakóparkba. Fél éve kinevettem volna, aki azt mondja, hogy amerika játszóterén élve egy perecárus attrakciónak számít majd. Most Laura napokig extázisban várja ezeket a food tuckokat. Lógok neki egy cupcake-kel, mert arról múltkor lemaradtunk.
A környéken épp érik ez a lila bogyós növény. Látványos, élénk lila színe miatt a lányoknak nagyon tetszik.
Úgy tűnik ez nem megy nekünk. Az első időpontunkat 1 nappal előtte törölték márciusban, mert bezárt minden hivatal a COVID miatt. Sebaj, pár óra telefonálgatás után kiderült hogy határozatlan ideig nem lehet jogsit csinálni és a biztosító is eltekint a 30 napos határidőtől ami lett volna a jogsi megszerzésére.
Augusztus elején meg kellett újítani a biztosítást (gondolta volna a fene, hogy az a közel $1000 csak 6 hónapra elég a biztosítónak…) és újból jött az ejnyebejnye, hogy nincs helyi jogosítvány. A hivatalok időközben hellyel-közzel újranyíltak, jelen helyzetben annyit jelet, hogy naponta random időpontban feltesznek kb 1 hónappal előre helyeket, amiket hamar elkapkodnak. Így sikerült 3-4 hétre előre helyet foglalni szeptember 1-re.
Orsi biztosra ment: az időpontfoglalás után telefonon is felhívta őket, megtudtuk hogyan zajlik az egész és hogy gyereket nem lehet magunkkal vinni. Többeket kifaggattunk akik szintén a közelmúltban csináltak jogsit, egyszerű történet, semmi gond nem lehet. Amúgy alapvetően úgy néz ki mint otthon: teszt számítógépen és vezetés (COVID miatt tanpályán, telefonon keresztül instruálnak és kívülről nézik).
Intéztünk babysittert (köszi Ági, Mariann), elolvastuk a Driver’s Handbookot még egyszer, időpontra odaértünk. Meglepően gördülékenyen indult, gyors fotó (maszkban, hehe), kaptunk sorszámot amit SMS-ben is elküldtek. Pár perc után hívtak az ablakhoz. Jogosítvány, biztosítás, gépjármű regisztráció, stb. Már mondta volna merre tovább a vezetéshez, amikor még megkérdezte, hogy a számítógépes teszt megvan-e. Nem volt, de hát azért is jöttem ide. AJJAJJJ, jött a válasz. Az nem fog menni, akkor rossz időpontot foglaltam. Kérdeztem honnan kéne ezt tudni, minden szar fent van a honlapjukon (ez nincs), Orsi beszélt telefonon az ügyintézővel (egyértelműen azt mondta hogy „Road test” időponttal lehet írni tesztet + vezetni), és akik a közelmúltban csinálták azok is mind egyszerre meg tudták csinálni. De hát COVID! Social distancing miatt nekik most csak 2 számítógépük van amin tesztet lehet írni és az tele van bookolva, nem lehet most megcsinálni. De szívesen ad időpontot (a tesztre, mert vezetésre minden időpont betelt október közepéig). Any*d. Két hete mondták el telefonon mit-hogyan kell, nem azóta jött a kovid.
Szóval most sem lett jogsi, de elment rá egy délelőtt. Kaptunk időpontot a számítógépes tesztre másik helyszínre 2 héttel későbbre, külön napra – így legalább nem kell szívességet kérni a gyerekek felügyeletére. Orsi tudott valamit és augusztus közepén befoglalt még 1-1 pótidőpontot vezetésre szeptember végére – és milyen jól tette, de arra megint kell izzítani valakit aki vigyáz a gyerekekre addig.
Következő próbálkozás tehát szeptember közepén (teszt) és végén (vezetés). Az a vicces, hogy ezután csak 60 napig érvényes ideiglenes papírt kapunk, amíg elkészül a végleges. Lehet alig leszünk már itt pár hetet mire elkészül. De a biztosító boldog lesz. Fene se gondolta, hogy ez ilyen bonyolult…
Végre kiderült miért élünk nehezebb napokat itthon. Érkezése jövő hét elején várható, de nálunk már most is jelentős károkat okozott.
Viccet félretéve közeledik hozzánk a „Tropical Depression Thirteen”-ről „Tropical Storm Laura” névre keresztelt vihar.
Szerencsére az újabb előrejelzések azt mutatják hogy a fenti képhez képest jelentősen nyugatra tér el, így a várhatóan továbbra is a druszája lesz a fő rosszcsont, ebből is csak egy kis szél/eső jut ide.
Pont ennek a bejegyzésnek a publikálásakor lesz 6 hónapja, hogy felszálltunk Budapesten a repülővel. Szinte hihetetlen mennyi minden megváltozott ez alatt a 6 hónap alatt és ennek csak apró szelete hogy elköltöztünk egy kontinenssel odébb.
Ki gondolta volna február közepén, hogy…
… augusztusig összesen 2-3 hetet töltök a kórházban – pedig nem lettem munkanélküli,
… ~450 km-t sikerül lefutni,
… szinte egy új baráttal sem gazdagodunk ilyen hosszú idő alatt,
… egyetlen látogatónk sem érkezik – pedig elég sokan készültek,
… Nóri első szavai között lesz a „maszk” – amit rövidebb ideig néha meg is tűr magán,
… idejövünk felfedezni Amerikát és Tampát is alig hagyjuk el, a Floridán kívüli dolgok pedig távolabbinak tűnnek mint korábban Amerika Európából nézve.
Jelenleg úgy tűnik, kb még egyszer ennyi időnk van itt hátra. Az előző 6 hónap tükrében nem merek merészeket tervezni. Legyen meg a munka (kötelező dolgok 2/3 – 3/4 részben már megvannak, a publikációk is alakulnak lassan), ha pedig végre felszabadulunk valamennyire akkor legalább Floridát jó lenne körbeautózni. Kivételesen alá fogjuk tervezni a programot és ha több jön össze akkor örülünk neki.
Egy transzkontinentális költözés azt hiszem mindig izgalmas. Azért az „izgalmasat” eredetileg nem pont így képzeltük. Az Egyesült Államok közelmúltjának a legzűrösebb évébe csöppentünk, és akkor a választások még hátra is vannak… Ettől még sok értékes tapasztalattal gazdagod(t)unk, csak épp nem olyan téren amivel számoltunk. Ezzel 2020-ban biztos nem vagyunk egyedül.
Kíváncsian várjuk a következő 6 hónapot!
Mióta ide költöztünk került kb 400 km a futócipőmbe, valamikor egyetem vége felé vettem azt hiszem, így igazán érett már a cseréje. Persze boltok többnyire zárva a környéken, így online rendeltem. Méret szempontjából azért kalandos ez az online cipővásárlás. Végül az egyetlen baki az volt hogy duplán lett megrendelve, az egyik megy vissza.
Első közös futásunk jól sikerült, 10k egyéni legjobb idővel.
Az autó futóműjével nincs ekkora szerencsénk, összejött egy bal első lassú defekt. Régóta gyanús volt, mindig alacsonyabb volt a nyomása, de most már a TPMS is jelzett, a nyomás a felére esett. Olajcserével együtt megcsinálták. Következő kör a hűtőrendszer…
… és voltunk még egy kört Fort de Soton.
RSNA konferenciára beküldött absztaktunkat sajnos visszadobták, át kell dolgozni és majd máshol előadni.
Továbbra is csendes, békés itthonléttel telik az életünk. Időnként futunk. Legutóbb a Végtaghiányos Gyerekekért Alapítvány virtuális 10k-s futását teljesítettük: Andris jó sebességgel, én a lányokkal duplababakocsis, állatnézős, végül elázós, „élményfutás” tempóban.
Nagyon, nagyon meleg van. Az időjárás-alkalmazás fix harmicpár (Celsius) fokot mond nappal, bőven 40 fok feletti hőérzettel. Érdemben éjjelre se hűl már le. Magas a páratartalom, teljesen véletlenszerűen alakulnak ki esőfelhők. Nem, az eső sem hűt, sőt. Megemeli a páratartalmat, igazi szaunaérzetet okozva.
A beltéri és tömött helyeket továbbra is igyekszünk kerülni. Ez a helyi egészségügyi hatóság javaslata is: avoid the 3Cs: Closed spaces, Crowded places, Close-contact settings. A kültéri tevékenységeknek pedig a nagy meleg a legfőbb limitje. Így leginkább medencézni és homokozni járunk a lányokkal.
* Ez egy Disney mese címe, mely egy New orleansi, szegény, fekete lány, Tiana hercegnővé válásáról szól. Mocsárral, békákkal, kedves jazz-zenész aligátorral. A lányok persze ezt is meg szeretnék nézni, mint minden hercegnő témájú audiovizuális alkotást.