Kategória: biboka

biboka blogja

Beküldve:

Újra itthon*

*: illetve karanténban.

Szerdán délután időben elindultunk a repülőtérre, mivel nem sikerült becheckolni előre. A reptérre induláskor a telefonom bootloopba került (meghalt) és azóta sem sikerült feltámasztani. Bocsánat mindenkitől akinek így nem szóltam, működő telefon nélkül kicsit meg vagyok lőve. Szóval időben kiértünk a reptérre és még egy utolsó átpakolás után becheckoltunk és feladtuk a csomagokat.

Volt egy kis cuccunk…
Gumikerekű vonat MIA reptéren.
Dreamliner a nem túl spotterbarát MIA reptéren.

A hazaút az odafeléhez hasonlóan Turkish Airlines-al volt, ráadásul a madarunkat 777-esről Dreamliner-re (787) cserélték. Ezzel viszont sajnos minden pozitívumot elmondtam az útról. Mindkét járat rettenetesen tele volt (MIA-IST ~90%, IST-BUD ~95%), még a járvány előtt is üresebb gépekkel repültünk. Nyilván mind essential & business travel… Szóval 4-en 3 széken viszonylag hosszúnak tűnt az amúgy jól időzített és megtervezett út.

Budapesten kb 1 óra volt a repülőgép->autó időtartam köszönhetően elsősorban a karantén-intézkedésnek. Mellettünk épp amerikai rokonlátogatásból és Sharm el Sheikhből érkeztek vissza honfitársaink. „Essential”. „Business”… Aztán csodálkozunk, hogy terjed ez a szar… Innen még kb 2,5 óra autózás és meg is érkeztünk a karanténunk helyszínére.

Végülis jól elvagyunk, van kemence és egy új játszó is a kertben.

A rendőrségnek naponta selfie-zünk a HKR-ben (házi karantén rendszerben), ha minden igaz péntek éjfélkor (tehát praktikusan szombaton) szabadulunk.

A tampai kaland ezzel véget ért, több bejegyzést nem tervezek ide. Esetleg még egy befut majd, ha minden folyamatban lévő projektet sikerült lezárni, legyen annak is nyoma.

András

Beküldve:

(no) check in @ Miami

Az utolsó hetek/napok a várakozásoknak megfelelően nagyon sűrűek lettek. Azért szerencsére pénteken belefért egy jó utolsó strand.

Vasárnap béreltem egy költöztető kamiont, szép nagy darab volt.

Hétfőn eladtam az autót, ami sajnos az utolsó hetekben köhécselt ezzel jelentősen limitálva mobilitási kat.

Este pedig béreltem egy hatalmas minivant amibe aztán cuccostul bőven befértünk.

Kedden hosszas pakolás után végül délutánra állt össze minden az indulására.

Egy búcsú selfie az egy évig otthonul szolgáló lakással:

Majd jópár óra autókázás után este 10 körül végül megérkeztünk Miamiba.

Holnap (ma) este 10 körül száll fel a gép, addig még rendezgetjük a csomagokat és remélhetőleg az Atlanti óceánt is megnézzük közelről.

Ja és a no check in: mivel össze vissza pakolták a repülő jegyünket most nem lehet becheckolni, mivel Nóri két éves kora ellenére is infant jeggyel utazik. Ezt a rendszer már nem bírja…

Andris

Beküldve:

Utolsó hetek

Szörnyen gyorsan fogynak a hátra lévő napjaink Tampában. Nem is unatkozunk, nagyon sok tennivaló/látnivaló vár ránk.

Jártunk például újra az állatkertben (a jegy viszonylag drága, de egy évig korlátlanul vissza lehet menni). A rájasimogatás az egyik sikerprogram.

Egyik nap Orsinak volt online PhD kurzusa, a gyerekekkel a Hillsborough River State Parkba mentünk.

„Messze hív a Hillsborough, érzem messze hív a Hillsborough… taszít és vonz, messze hív a Hillsborough…” Biztos Pocahontas is így gondolta 🙂

Közben ide visszajött a nyár, 25-29 Celsius fok, rendszeres eső, de nem frissít, csak párásít. Teljes nyár flashback.

Azért máshol nem ilyen jó a helyzet…

A víz viszont még nem elég meleg.

És végül egy vicces (?) példa a 2020-ban szocializálódott gyerekről:

Lázmérés a játék vonalkód olvasóval. So much 2020 2021.

Közben 3 cikkünk elbírálás alatt (és még 2x ennyi előkészítésben), remélem elfogadják őket.

Beküldve:

1 hónap

Pontosan egy hónap múlva szállunk újra repülőre és költözünk haza Magyarországra. Hogy repül az idő! A hátralévő egy hónapban még nagyon sok teendőnk van, egyrészt a munkáimat kell kicsit rendezni, hogy legalább az adatok meglegyenek a későbbi publikáláshoz. Illetve pánikszerűen bejárjuk újra a környéket, legalább a kedvenc helyeinkre jó lenne még egyszer eljutni.

Tegnap megkaptam a második oltást, ez elég rendesen padlóra küldött (hidegrázás, láz, fej- és vállfájás 12-36 órával az oltás után). Úgy tűnik nem placebo volt… Nyilván a legjobbkor, holnapi határidővel kell egy review cikket leadnunk. Nem ez a 24 óra vergődés hiányzott. Remélem legalább hatásos lesz.

A közelmúltban járt nálunk látogatóban Anna, akihez ősszel mi mentünk Jacksonville-be. A gyerekek nagyon élvezték hogy új felnőtt sürgött-forgott körülöttük:)

Ezen kívül januárban nem sok minden történt, mert a review cikk vitte el minden kapacitásomat. Remélem tényleg le tudjuk adni és akkor a Február tartalmasabban telik majd.

Andris

Beküldve:

Hát ez oltás!

Ma magkaptam a COVID-19 vakcinát, abból is a Moderna-félét. 5G-t nem fogom és az MSFT részvények sem tűnnek csábítónak (még?). Február 2-án jön az ismétlő adag.

…és még a kupakot is levették 😀

Délután elugrottunk a helyi állatkertbe, nem nagyobb mint a budapesti, sok tekintetben elég hasonló. A gyerekek nagyon élvezték.

De úgy tűnik nem fáradtak el, mert amikor ezt a posztot írom este 10:15-kor még mind a kettő ébren van…

Közben repül az idő, már nem egészen 2 hónapunk van itt Tampában, több mint 10 hónapja itt vagyunk. Durva. Most amit csak lehet küldünk be a folyóiratokba, egy cikk már elbírálás alatt, kettő közel a beküldéshez és további 3-4 is áll már valahogy. Remélem sikerül ezekből jópárat megjelentetni, de nem számítok rá, hogy ez a maradék két hónapban teljesen lefusson.

Beküldve:

Lemaradtunk

Mindjárt karácsony, ide meg nem írtunk már mióta… Pedig történt ez-az.

Florida-style adventi „koszorú”

Megérkeztek öcsémék (2 felnőtt, 2 gyertek), egy autópálya kihajthatónyira laknak. A gyerekek nagyon élvezik hogy együtt lehetnek.

Unokatestvérek.

Láttunk sok aligátort.

A szomszédunk.
Ő még fiatal, a világos keresztbe csíkokról lehet tudni.

Jártunk Sarasotaban botanikus kertben.

Tegnap olyan jó idő volt újra, hogy bemerészkedtünk a medencébe.

A háttérben a karácsonyi fényeket szerelték már…
A víz azért már igencsak friss.

És a munka is halad, de erről majd később.

Beküldve:

Absztraktok

A szeptember vége felé beküldött 4 elsőszerzős absztraktomat az SIR 2021 konferenciára mind elfogadták, ráadásul előadás formában került a programba.

Az egyik (ha nem „A”) legnagyobb IR konferencia, COVID miatt természetesen online-only formában 🙁

Előre fel kell venni az előadást, a konferencián felvételről megy majd és csak a Q&A lesz élő. Az európai konferencia (CIRSE) is döntően ilyen volt. Érdekes lesz, kíváncsian várom!

Beküldve:

Eta

Ígérték az időjósok, hogy rekord év lesz a 2020-as az atlanti hurrikánok szempontjából, és úgy tűnik igazuk lett. Eddig 29 nevesített vihar volt (5 „major” hurrikán, 12 hurrikán), ami a valaha megfigyelt legtöbb. Eddig minket szerencsére egész jól elkerültek, talán kétszer volt huzamosabb esőzés mindössze. Eddig.

De most jön Eta! (gyorstalpaló a nevezéktanból: a viharoknak minden évben 21 előre meghatározott nevük lehet, ha ennél több lenne, akkor a görög ABC mentén kezdik el elnevezni őket. 2005 óta most fordult elő először, hogy szükség volt a „pótnevekre”)

Eta-t már több mint egy hete figyelgetjük (valahol Mexikótól délre indult), naponta 2x jön a tájékoztatás a munkahelyről, hogy éppen merre jár és mik a kilátások. Eleinte úgy jósolták, hogy erre jön. Aztán hogy csak elhalad a Mexikói-öböl felett a part mentén. Aztán úgy gondolták, hogy egészen elkerül minket. Utána felmerült hogy mégis közelebb húzódhat. A legfrissebb előrejelzés szerint ha nem is telibe kap, de igen közel húz el hozzánk.

Ugyan ez igaz az erősségére. Először trópusi vihar volt, majd Kubán áthaladva hurrikán lett, majd visszaminősült trópusi viharnak, azt mondták elgyengül. De megint hurrikán lett belőle és felénk fordult. Aztán ismét visszaállt trópusi viharnak. Kövesse aki tudja.

A lényeg hogy szél van, esni esik (kisebb megszakításokkal) és folyamatosan jönnek a frissítések a legkülönbözőbb csatornákon, hogy van-e tennivaló (egyelőre csak felkészülés). Ha minden jól megy holnap délutánra már át is passzoljuk Eta-t Jacksonville-nek.

A képek a 2020.11.11-én délutáni előrejelzésből vannak.

***Frissítés***

Eta továbbállt, már É-Floridát ostromolja. Némi szél és sok eső jött vese, de semmi komoly errefelé.

Beküldve:

Sunset beach és Shell key

Előző hétvégén volt nálunk az óraátállítás (egy héttel az otthoni után), amitől most itt is jó korán sötétedik. Ezt kihasználva vasárnap egyenest a „Sun coast”-ra, azon belül is a Sunset Beach-re mentünk naplementét nézni.

Shell-key pedig ugyan ennek a partszakasznak az egyik délebbre fekvő darabja, ami csak hajóval közelíthető meg. Nevének megfelelően tényleg sok szép kagylót találtunk, „alig” egy vödörnyivel tértünk haza.

Tanulságos út volt: megtudtuk, hogy 20 perc hajókázást még éppen kibírunk a gyerekekkel, de sokkal hosszabbat már nem vállalnánk.

Beküldve:

Miles for Moffitt

A címben szereplő futóversenyen vettem ma részt, persze a COVID miatt virtuálisan. Ez hagyományosan a Tampa-bay-area egyik legtöbb embert megmozgató futóversenye, adománygyűjtéssel pedig a Moffittban folyó kutatást támogatják. Idén a verseny része a dolognak háttérbe került (mindegy mit, csak mozogj), viszont az adománygyűjtésre nagy hangsúlyt fektettek, nem kevesebb mint 1500000 USD-t szeretnének összegyűjteni, amiből 941k már össze is jött (a gyűjtés jövő év elejéig folytatódik).

Eredetileg együtt szerettünk volna futni, de Orsi még St. Augustine-ban összerúgott Laurával és megsérült az egyik lábujja, így ezt most inkább kihagyta. Helyszínnek valami látványosat szerettünk volna választani, ha már szabadon választható. Végül a jól bevált Fort-de-Sotora eett a választás.

Az időm nem lett a valaha futott legjobb (rendszeres futók valószínűleg meg is mosolyogják a tempót), de 30 fokban (hőérzet 33-35 körül), végig tűző napon most ennyit sikerült. Az elejét kicsit el is futottam.

A végén a lelkes support team fogadott.

Mivel az utóbbi napokban újra visszajött a nyár (mármint nem az itteni elviselhetetlen meleg, hanem a magyar definíció szerinti nyár) , még fürödtünk egyet a tengerben.

És ha nem lett volna elég a kilométer, akkor délután sétálva is tettünk egy nagyobb kört.