Szerző: biboka

Beküldve:

Kirándulás

Előző hétvégéből két nap szabadsággal hosszúhétvégét varázsoltunk és pénteken reggel útnak indultunk észak felé.

Első megálló az Ichetucknee park volt, ahol 9 nevesített forrás található kis területen belül. Kár lenne szavakba önteni, itt vannak a képek:

Innen Annához mentünk, aki nemrég kezdte meg Floridában a rezidensképzést. Nem sok szabadideje van, de szerencsére szakított ránk belőle és tudtunk egy jót strandolni.

Bal-elöl valaki folyton szökött a fotó elől…

A lányok azóta is kérdezgetik, hogy mikor találkozunk újra vele:)

Következő állomás St. Augustine volt, ami az első nyilvántartott amerikai település. Rá kellett jönnünk, hogy a kisgyerekes városnézés COVID-19 idején továbbra sem a mi műfajunk, de amúgy szép kis városka.

Az Egyesült Államok legrégebbi iskolaépülete.
Városnéző kisvonaton.

Dél felé tovább haladva Daytona Beach-ig mentünk. Végeláthatatlan homokos tengerpart, amire autóval is fel lehet hajtani (mármint egészen a homokba, annyira kemény). Fotóztunk, futottam, a gyerekek élvezték és szép volt a napfelkelte is.

Napfelkelte Daytona Beachen. Állítólag már-már giccses.

Végül hétfőn a Kennedy Space Centert néztük meg Cape Canaveralban. Sajnos a COVID miatt csak kb 40-50%-on üzemel, nincsenek buszos túrák a hangárokhoz, kilövőállomásokhoz és a híres „experience”-ek jelentős része is zárva van. Vígaszdíjként egyszer visszamehetünk ugyan ezzel a jeggyel 2021-ben, amikor már elvileg újra teljes üzem lesz (azt majd meglátjuk…). Mozi ide, Atlantis űrsikló oda, a legnagyobb sikere a játszótérnek volt – itt is.

Hétfőn este kb 650 mérfölddel magunk mögött visszaértünk Tampába. Jó kis kör volt.

Beküldve:

Itt a tél!

Beköszöntött a „hideg”. Azért megfagyni nem fogunk, napközben továbbra is elég meleg van, de éjszaka már rendes lehűlés érkezik és a páratartalom is csökkent normalizálódott. Egész élhető idő kezd lenni, szóval elkezdtünk újra kijárkálni.

De előbb egy kis munka: csütörtökön-pénteken volt a SIO (Society of Interventional Oncology) „Y90 MasterClass” rendezvénye, amire sikerült scholarship-et szerezni, így részt tudtam venni rajta. Két napon keresztül folyamatosan színvonalas előadások voltak radioembolizáció témában. Nagyon jó volt, de épp ezért nagyon fárasztó is.

A héten egyszer jártunk Pass-a-grill nevű strandon, kivételesen csak 25 fok körüli hőmérséklet és viszonylag erős szél mellett. Nem igazi fürdős idő (azért azt is kipróbáltuk), de nagyon jó volt a szinte üres strandon és környékén sétálni. A parton volt aki ezt a hőmérsékletet már csak vastag polár pulcsiban bírta.

Szombaton a Honasassa folyó melletti parkot látogattuk meg. Itt egy kisebb állatkert is található, valamint többek között ebben a folyóban húzódnak meg a manatee-k télen. Most csak 1-1 „kiállított darab” volt, majd november környékén jönnek vissza.

Délután autóztunk még egyet a Cristal River torkolatánál, aztán egy Tampa melletti farmra mentünk állatokat nézni/simogatni. A gyerekek teljesen odavoltak tőle. Haloween a mi fogalmaink szerint még odébb van, de már mindenhol ilyen témájú díszlet látható, sőt, biztos ami biztos már megjelentek a karácsonyi dekorációk is.

Beküldve:

Status update

Friss és ropogós hír: megvan a floridai jogosítvány. Maga a vizsga nem volt nehét, kb amit otthon is tudni kell a rutinon. De az adminisztratív körítés, az már szép volt! 5 ügyintéző 7 féle verziót mondott hogyan lehet jogosítványunk, és ehhez képest egy 8. variációt kellett valóban megcsinálni. Persze a covid is bekavart egy picit, de azért vicc hogy egyiknek sem sikerült elmondania pontosan hogy és mit kell csinálni. A slusszpoén, hogy a végén hozzánk vágtak egy 4 évig érvényes ideiglenes jogsit (ami az ideiglenes tartózkodási engedély mellett persze érthető), csakhogy ezt elfelejtették eddig említeni. Na mindegy, a lényeg hogy megvan végre.

Tegnap volt a beküldési határideje a SIR2021 konferenciának (Society of Interventional Radiology – kb az amerikai CIRSE) ami majd márciusban lesz – nem meglepően teljesen virtuálisan. Technikai nehézségek mellett végül 5 absztraktot sikerült beküldeni, ebből 4 első szerzős (köszi a sok segítséget Bélának, Parikh-nek). Kíváncsi vagyok mennyi megy át, szerintem elég jók lettek.

Pár hete volt egy virtuális európai turném, arra tökéletesen jó volt, hogy utazás nélkül tudtam jetlag-elni. Kezdődött az egész az OKK hasi MR tanfolyamával, amit megfejelt az ETF (European Trainee Forum) egy szombat hajnali telekonferenciával, majd jött a CIRSE konferencia szintén európai idő szerint. Zúzós volt (2-3 közötti felkelést jelentett), de már csak két EKK-s (táv)óra van hátra ha minden igaz.

Világlátás project a fentiek miatt egy kicsit alábbhagyott (az eddigi alacsony szinthez képest is), de majd most belehúzunk megint. Azért a házassági évfordulónkon a Hillsborogh River State Parkba elmentünk.

Beküldve:

Jogosítvány vol2 (Andris view)

Úgy tűnik ez nem megy nekünk. Az első időpontunkat 1 nappal előtte törölték márciusban, mert bezárt minden hivatal a COVID miatt. Sebaj, pár óra telefonálgatás után kiderült hogy határozatlan ideig nem lehet jogsit csinálni és a biztosító is eltekint a 30 napos határidőtől ami lett volna a jogsi megszerzésére.

Augusztus elején meg kellett újítani a biztosítást (gondolta volna a fene, hogy az a közel $1000 csak 6 hónapra elég a biztosítónak…) és újból jött az ejnyebejnye, hogy nincs helyi jogosítvány. A hivatalok időközben hellyel-közzel újranyíltak, jelen helyzetben annyit jelet, hogy naponta random időpontban feltesznek kb 1 hónappal előre helyeket, amiket hamar elkapkodnak. Így sikerült 3-4 hétre előre helyet foglalni szeptember 1-re.

Orsi biztosra ment: az időpontfoglalás után telefonon is felhívta őket, megtudtuk hogyan zajlik az egész és hogy gyereket nem lehet magunkkal vinni. Többeket kifaggattunk akik szintén a közelmúltban csináltak jogsit, egyszerű történet, semmi gond nem lehet. Amúgy alapvetően úgy néz ki mint otthon: teszt számítógépen és vezetés (COVID miatt tanpályán, telefonon keresztül instruálnak és kívülről nézik).

Intéztünk babysittert (köszi Ági, Mariann), elolvastuk a Driver’s Handbookot még egyszer, időpontra odaértünk. Meglepően gördülékenyen indult, gyors fotó (maszkban, hehe), kaptunk sorszámot amit SMS-ben is elküldtek. Pár perc után hívtak az ablakhoz. Jogosítvány, biztosítás, gépjármű regisztráció, stb. Már mondta volna merre tovább a vezetéshez, amikor még megkérdezte, hogy a számítógépes teszt megvan-e. Nem volt, de hát azért is jöttem ide. AJJAJJJ, jött a válasz. Az nem fog menni, akkor rossz időpontot foglaltam. Kérdeztem honnan kéne ezt tudni, minden szar fent van a honlapjukon (ez nincs), Orsi beszélt telefonon az ügyintézővel (egyértelműen azt mondta hogy „Road test” időponttal lehet írni tesztet + vezetni), és akik a közelmúltban csinálták azok is mind egyszerre meg tudták csinálni. De hát COVID! Social distancing miatt nekik most csak 2 számítógépük van amin tesztet lehet írni és az tele van bookolva, nem lehet most megcsinálni. De szívesen ad időpontot (a tesztre, mert vezetésre minden időpont betelt október közepéig). Any*d. Két hete mondták el telefonon mit-hogyan kell, nem azóta jött a kovid.

Szóval most sem lett jogsi, de elment rá egy délelőtt. Kaptunk időpontot a számítógépes tesztre másik helyszínre 2 héttel későbbre, külön napra – így legalább nem kell szívességet kérni a gyerekek felügyeletére. Orsi tudott valamit és augusztus közepén befoglalt még 1-1 pótidőpontot vezetésre szeptember végére – és milyen jól tette, de arra megint kell izzítani valakit aki vigyáz a gyerekekre addig.

Következő próbálkozás tehát szeptember közepén (teszt) és végén (vezetés). Az a vicces, hogy ezután csak 60 napig érvényes ideiglenes papírt kapunk, amíg elkészül a végleges. Lehet alig leszünk már itt pár hetet mire elkészül. De a biztosító boldog lesz. Fene se gondolta, hogy ez ilyen bonyolult…

Beküldve:

Return to campus

Pár napja Béla elintézte hogy legalább részben vissza tudjak menni a kórházba. Ma (csütörtökön) ki is próbáltam. Tényleg beengedtek:)

Annyival bonyolódott a belépés hogy csak kijelölt bejáratokon mehetnek be a dolgozók, ahol gyors kérdések (Beteg vagy? Nem. Kösz.) és kontaktless hőmérés után naponta változó színű karszalagot adnak, ezzel jelezve hogy átestem a screeningen.

Az épületen belül mindenhol (szövet vagy sebészi) maszkot kell hordani, kivéve az egyszemélyes irodák ha egyedül van benne valaki. Ahol fokozott a covid veszély (pl CT/műtő ahol altatnak) oda csak N95-ös maszkkal lehet bemenni.

Több mint 5 hónap home office után erős váltás volt, nagyon más mint itthon. Persze az elején fordítva is így éreztem.

Úgy egyeztünk meg hogy néhány beavatkozásra és a csak a benti gépeken végezhető mérésekre megyek majd be, de a home office továbbra is opció marad ha épp olyan a munka (jórészt olyan). Remélem sikerül egy jó hibrid megoldást kialakítani.

Beküldve:

Laura

Végre kiderült miért élünk nehezebb napokat itthon. Érkezése jövő hét elején várható, de nálunk már most is jelentős károkat okozott.

Viccet félretéve közeledik hozzánk a „Tropical Depression Thirteen”-ről „Tropical Storm Laura” névre keresztelt vihar.

Szerencsére az újabb előrejelzések azt mutatják hogy a fenti képhez képest jelentősen nyugatra tér el, így a várhatóan továbbra is a druszája lesz a fő rosszcsont, ebből is csak egy kis szél/eső jut ide.

Beküldve:

6 hónap

Pont ennek a bejegyzésnek a publikálásakor lesz 6 hónapja, hogy felszálltunk Budapesten a repülővel. Szinte hihetetlen mennyi minden megváltozott ez alatt a 6 hónap alatt és ennek csak apró szelete hogy elköltöztünk egy kontinenssel odébb.

Átszállás Isztambulban.

Ki gondolta volna február közepén, hogy…
… augusztusig összesen 2-3 hetet töltök a kórházban – pedig nem lettem munkanélküli,
… ~450 km-t sikerül lefutni,
… szinte egy új baráttal sem gazdagodunk ilyen hosszú idő alatt,
… egyetlen látogatónk sem érkezik – pedig elég sokan készültek,
… Nóri első szavai között lesz a „maszk” – amit rövidebb ideig néha meg is tűr magán,
… idejövünk felfedezni Amerikát és Tampát is alig hagyjuk el, a Floridán kívüli dolgok pedig távolabbinak tűnnek mint korábban Amerika Európából nézve.

Jelenleg úgy tűnik, kb még egyszer ennyi időnk van itt hátra. Az előző 6 hónap tükrében nem merek merészeket tervezni. Legyen meg a munka (kötelező dolgok 2/3 – 3/4 részben már megvannak, a publikációk is alakulnak lassan), ha pedig végre felszabadulunk valamennyire akkor legalább Floridát jó lenne körbeautózni. Kivételesen alá fogjuk tervezni a programot és ha több jön össze akkor örülünk neki.

Egy transzkontinentális költözés azt hiszem mindig izgalmas. Azért az „izgalmasat” eredetileg nem pont így képzeltük. Az Egyesült Államok közelmúltjának a legzűrösebb évébe csöppentünk, és akkor a választások még hátra is vannak… Ettől még sok értékes tapasztalattal gazdagod(t)unk, csak épp nem olyan téren amivel számoltunk. Ezzel 2020-ban biztos nem vagyunk egyedül.

Kíváncsian várjuk a következő 6 hónapot!

Beküldve:

Nyúlcipő

Mióta ide költöztünk került kb 400 km a futócipőmbe, valamikor egyetem vége felé vettem azt hiszem, így igazán érett már a cseréje. Persze boltok többnyire zárva a környéken, így online rendeltem. Méret szempontjából azért kalandos ez az online cipővásárlás. Végül az egyetlen baki az volt hogy duplán lett megrendelve, az egyik megy vissza.

Első közös futásunk jól sikerült, 10k egyéni legjobb idővel.

Az autó futóműjével nincs ekkora szerencsénk, összejött egy bal első lassú defekt. Régóta gyanús volt, mindig alacsonyabb volt a nyomása, de most már a TPMS is jelzett, a nyomás a felére esett. Olajcserével együtt megcsinálták. Következő kör a hűtőrendszer…

… és voltunk még egy kört Fort de Soton.

Ennyire azért nem voltak kevesen sajnos:)

RSNA konferenciára beküldött absztaktunkat sajnos visszadobták, át kell dolgozni és majd máshol előadni.

Beküldve:

Orsi születésnap

27-én szabadságot vettem ki (itt: PTO – paid time off), így lett egy hosszabb hétvégénk. Persze hétvégén a tömeg miatt nem lehet különösebben mászkálni, tehát a program java hétfőre maradt: a Fort de Soto parkba látogattunk el (újra).

Ez egy U/L alakú sziget St.Petersburgtól délre, amire a Spanyol-Amerikai háború során húztak fel masszív erődöt. Mára nemzeti parkot alakítottak ki belőle. Amerikára jellemző, hogy nem belépőt kell fizetni, hanem parkolási díjat. Gyalog/biciklivel ingyen be lehet menni, ha eljutsz oda. Először is játszótéren indítottunk, a hajónak nagy sikere volt.

A sziget tenger felé néző oldala gyakorlatilag végig fehér homokos tengerpart, kb 7 mérföld hosszan. Elég jó, social distancing szinte garantált.

A fenti kép werkfotója.

A délelőttöt strandolással töltöttük ki, a gyerekek örömére a dűnék között felgyűlt a víz, alig hullámzik és nagyon (NAGYON) meleg lett.

Pocsolya a tiszta fajtából.
Még egy werk.

Kora délután alvásidőben kihoztuk a babakocsit és futottunk egy kört, alaposan dokumentáltuk is.

https://sports-tracker.com/workout/biboka/5f1f1d250ffe34286d5cc8ee

És végül a szülinapos a „mutasd meg hány éves vagy” táblánál:

Beküldve:

C/2020 F3

Avagy a „Neowise” néven ismert üstökös. 3 napja kergetjük egymást, illetve a felhőket, de most végre sikerült lencsevégre kapni.

Persze itt ahol sehol egy rendes bucka, illetve minden lámpa ég éjjel-nappal, nem igazán lehet amatőr felszereléssel jó képet lőni, de azért látszódik a csóva. Szabad szemmel amúgy egyáltalán nem volt észrevehető, csak lőttem a nagyjából megfelelő irányba és egyszer csak belekerült a képbe.