Az extra hotelben töltött éjszaka után reggel első dolgom volt a villany szerződés elintézése. Tegnap azt mondta a telefonos ügyfélszolgálat, hogy el kell nekik faxolni(!) az útlevelet. Erre még a FedEx-ben is pislogtak (kb már csak ott van fax), kedvesen csináltak egy fénymásolatot róla, de elfaxolni nem tudták. Reggel értelmesebb ügyintéző küldött egy linket, azon már fel tudtam tölteni, pár órával később volt ügyfél azonosítóm.
És a szálláshoz kb már csak ez hiányzott, némi huzavona után 11 körül végre megkaptuk a kulcsokat.
Nagy kő esett le a szívünkről, végülis így sikerült még munka előtt beköltözni. Így néz ki a lakás még teljesen üresen.
Szerencsére Béláék már összeszedtek nekünk csomó hasznos bútordarabot (köszi ezúton is!), amit feleségével, Mariannal gyorsan át is hordtunk. Két nagyobb darabhoz egy haverjuk Ford F150-ese is jól jött, így van egy ágyunk és egy nagyobb szekrényünk is. Sok egyéb hasznos tanáccsal is el lettünk látva, hogy a maradék beszerzendő berendezést merre felé keressük.
Végül egy gyors Publix (helyi élelmiszer/mindenes üzlet) körrel zártuk a napot, hogy a legfontosabbakat be tudjuk szerezni.
Aztán délután 4 körül jött a hoppá: nem tudok hétfőn kezdeni, mert nem végeztek a „clearance”-emmel. A hirtelen pánik után gyorsan beszéltem a Moffittos ügyintézővel, így kiderült, hogy a munkához kötelező kormányzati átvilágítás tart valamiért tovább mint szokott (azt ellenőrzik, hogy bűnöző vagyok-e, hehe), enélkül viszont nem lehet dolgozni. Következő „orientation day” két hét múlva. Király.
Végül (szerintem Bélának) sikerült kialkudni, hogy ha kész az átvilágítás, akkor másnap elkezdhetek dolgozni, aztán majd elmegyek a március 16-i orientációs napra. Így már picit jobb a helyzet. Még bízom a keddi munkakezdésben, de ez a péntek délutáni felfordulás nem hiányzott. Nem kímélik az ember idegeit.